A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

Jóváhagyta a GTE Küldöttközgyulűse 1999. május 06-i ülésén


TARTALOM JEGYZÉK:
 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE
III. EGYESÜLETI TAGSÁG
IV. SZERVEZETEK ÉS MŰKÖDÉSÜK
V. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS
VI. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG
VII. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
VIII. AZ EGYESÜLET VÁLASZTOTT ORSZÁGOS TISZTSÉGVISELŐI
IX. AZ EGYESÜLET ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ TESTÜLETEI
X. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
(1)
(1) Az Egyesület neve:
Gépipari Tudományos Egyesület, rövidítve GTE
- angolul: Scientific Society of Mechanical Engineering, Hungary;
- franciául: Association Scientifique de l'Industrie Mecanique, Hongrie;
- németül: Wissenschaftlicher Verein für Maschinenbau, Ungarn;
- oroszul: Hay???-??????????? ???????? ?? ?????????????, B??????
(2)
Az Egyesület székhelye, címe: 1027 Budapest, Fő u. 68.
(3)
 Az Egyesület muködési területe: a Magyar Köztársaság.
(4)
 Az Egyesület pecsétje: köriratban "Gépipari Tudományos Egyesület". Egyebekben az Egyesület arculatterve szerint.
(5)
 Az Egyesület önálló jogi személy, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely az 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásai szerint kiemelkedően közhasznú szervezetként működik.
(6)
 Az Egyesület alapítási éve 1949. Az Egyesület az 1867-ben alapított Magyar Mérnökegylet (1872 óta Magyar Mérnök és Építészegylet) hagyományainak örököse és különösen a Gépészeti és Gyáripari Szakosztályok tevékenységeinek folytatója.
(7)
 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyulési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.
(8)

Az Egyesület képviseletét az elnök és a főtitkár önállóan látja el. Bankszámla felett való rendelkezéshez két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.
(9)

Az Egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tagdíjakból és egyéb bevételekből fedezi a céljai elérése érdekében végzett tevékenységek költségeit. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.


II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE

(10) Az Egyesület célja különösen:
a.)
a magyar ipar, különösen a gépipar és a kapcsolódó szakterületek (kutatás, képzés, üzemszervezés, minőségügy, biztonságtechnika, szabványosítás, kereskedelem, stb.) területén dolgozó szakemberek és szerveztek összefogása, szakismeretük fejlesztése, információkkal való ellátása, az információcsere feltételeinek megteremtése;
b.)
 szakterületén a hazai ipar érdekeinek közhasznú szolgálata és nemzetközi szintű képviselete, nemzetközi kapcsolatok ápolása, az euro-atlanti integráció elősegítése;
c.)
 kutatási, fejlesztői, tervezői, beruházói, ellenőrzési, szakértői, szaktanácsadói, tanácsosi, oktatói, becslési és más műszaki-gazdasági tevékenység folytatása;
d.)
 tehetségkutatás támogatása, tagjainak szakmai érdekvédelme, testületi érdekvédelem, amiből kizárt a munkaadói és munkavállalói érdekképviselet;
e.)
 tudomány- és ipartörténet művelése, hagyományőrzés;
f.)
 a szakmai etika elvárásainak, követelményeinek megfogalmazása, képviselete és érvényre juttatása.

(11) Az Egyesület az 1997. évi CLVI törvény 5. és 26.§ alapján különösen az alábbi kiemelkedoen közhasznú tevékenységet végzi:
a.)
 közreműködik a szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben foglalt nemzeti szabványosítási program megvalósításában az euro-atlanti integrációhoz kapcsolódó nemzetközi szabványharmonizációs feladatok ellátása [26.§ c.) 3. és 19.];
b.)
 segíti a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben foglalt célok megvalósítását, különösen a felsőfokú szakképzettségűeket alkalmazó vállalatoknak és más szervezeteknek a képzés iránti igényeinek tudományos szakmai rendszerezésével és összefoglalásával, ezeknek a képzést és továbbképzést végző szervezetek rendelkezésére bocsátásával; a gyakorlati képzés és az akkreditálás támogatása;
c.)
 a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján iskolarendszeren kívüli
szakképzést folytat a 2/1997. MüM rendelet szerint kiadott 01-0094098 számú tanúsítvány alapján [26.§ c.) 4.];
d.)
 elősegíti az euro-atlanti integrációt [6.§ c.) 19.], a Nemzeti Mérnökszervezetek Európai Szövetsége (FEANI) tevékenységébe való bekapcsolódás, az euromérnöki diploma megszerzésének támogatása, Eur. Ing. és Eur. Spec. címekre előterjesztések stb.;
e.)
 közreműködik a műszaki-mérnöki vonatkozású nemzeti kulturális örökség fenntartásában, megmentésében, védelmében, különösen a kultúrális javak és más értékek védelméről szóló 1997. évi CXI. tv. valamint - az ipari műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. tv. körében meghatározott célok érdekében;
f.)
segíti a vidéki, területi jellegű műszaki tudományos és ipari tevékenységek fejlesztését, különösen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.-ben meghatározott feladatok megvalósítását (településfejlesztés, környezetvédelem, tűzvédelem, oktatás, közművelődési tevékenységek stb.).

(12) Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ alapján különösen az alábbi közhasznú tevékenységet végzi:
a.)
 tudományos tevékenység és kutatás [26.§ c.) 3.];
b.)
 nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, különösen a szakképzettséget
adó oktatás, továbbképzés, átképzés; a muszaki felsooktatási intézmények szakdolgozatai és diplomaterv feladatok megfogalmazása, konzulensek, bírálók biztosítása, pályázatok meghirdetése [26.§ c.) 4.];
c.)
 a kulturális örökség megóvásaként ápolja muszaki nagyjaink szellemi örökségét és
tudományos szakmai tevékenységünk emlékérol szakmai tanácskozásokkal, emlékülésekkel, kiadványokkal emlékezik meg [26.§ c.) 6.];
d.)
környezetvédelem [26.§ c.) 9.];
e.)
 a határon túli magyarság szakmai szervezeteivel kapcsolatot tart fenn, konferenciákat,
találkozókat szervez, kétoldalú együttmuködést szorgalmaz [26.§ c.) 13.];
f.)
 a fogyasztóvédelem érvényesítése érdekében szakvéleményeket készít, szakmai
álláspontok kidolgozását kezdeményezi [26.§ c.) 16.];
g.)
 a munkaeropiacon hátrányos helyzetu rétegek képzésének, foglalkoztatásának elosegítésére továbbképzéseket szervez [26.§ c.) 18.];
h.)
 az euro-atlanti integráció elosegítése [26.§ c.) 19.];
i.)
 a muszaki felsooktatási intézményeket segíti különösen szakdolgozati és diplomaterv feladatok megfogalmazásával, konzulensek, bírálók biztosításával, pályázatok meghirdetésével [26.§ c.) 4.];
j.)
 a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján érettségire épülo szakközépiskola, valamint szakmunkásképzo iskola létrehozása és muködtetése.

(13) Az Egyesület egyéb tevékenységeket is végez, különösen:
a.)
 tudományos szakmai konferenciákat, kongresszusokat, tanácskozásokat szervez;
b.)
 közérdekű műszaki-, szakmai-, tudományos-, oktatási- és gazdasági ügyekben; jogszabályok megalkotását kezdeményezi, illetve ilyeneket véleményez;
c.)
 támogatja az Egyesület, illetve tagjai tevékenysége során keletkező szellemi alkotásokat és azok jogvédelmét;
d.)
 szakfolyóiratokat, műszaki kiadványokat (hagyományos és nem hagyományos információhordozókba is) szerkeszt, kiad, terjeszt, illetve gyűjt;
e.)
 képviseli a tagok érdekeit a különféle mérnöki és műszaki szervezetekben, kamarákban, ezekkel a szervezetekkel konkrét programokban együttműködik;
f.)
 tagjai számára - az Egyesület vagy a vele együttműködő más szervezetekkel közösen megállapított szakmai kritériumok alapján a (10) c.) szerinti tevékenységekkel kapcsolatban igazolást illetve tanúsítványt, címeket (különösen: tanácsos, főtanácsos, okleveles- vagy minősített szakértő, szaktanácsadó stb.) ad s szakértőivel saját vállalkozásaiban szakértői, szaktanácsadói, tanácsosi és oktatási tevékenységet végez;
g.)
 kitüntetések, díjak, ösztöndíjak adományozásával és adományozására tett javaslataival segíti tagjai szakmai elismerését;
h.)
 céljai érdekében alapítványt hoz létre, alapítványokban vesz részt;
i.)
vállalkozói tevékenységet végez közhasznú céljai elérése érdekében, ezt azonban közhasznú tevékenységét nem veszélyeztetve teszi;
j.)
 vállalkozásaihoz vállalatot, céget alapíthat, illetve cégekben vehet részt, de az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat;
k.)
 működési körérében ad-hoc választottbíróság működését biztosítja.

III. EGYESÜLETI TAGSÁG
(14) Az Egyesület tagja lehet az a nagykorú magyar állampolgárságú személy, aki:
a.)
 elfogadja az Egyesület alapszabályát, céljaival egyetért;

b.)

tagságát írásban kéri;
c.)
 jelentkezését az Országos Elnökség (OE) elfogadta;
d.)
a számára esedékes tagdíjat fizeti.


(15) Külföldi állampolgár csak abban az esetben lehet tag, ha magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkezik.

(16) Az Egyesület három tagsági formát különböztet meg:
a.)
Rendes tagság, amely lehet:
magánszemély tag, jogi személy tag, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet.
b.)
 Pártoló (támogató) tagság:
jogi személy valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezetei, amely
kijelölt személyével, képviselőjével vesz részt az Egyesület tevékenységében. Támogatásának módjáról, tartalmáról írásos megállapodást köt az Egyesülettel.
c.)
 Tiszteletbeli tagság:
tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, aki szakmai eredményeivel és/vagy az Egyesületért végzett kiemelkedo tevékenységével erre a címre rászolgált
és azt számára az Országos Elnökség adományozta.

(17) Tiszteletbeli tag cím kivételesen adományozható olyan külföldi állampolgárnak is, aki
a.)
 nemzetközi elismertségü szakmai hírével hozzájárul az Egyesület jó hírének növeléséhez;
b.)
 hosszabb időn keresztül eredményesen tevékenykedett az Egyesületért, az egyesületi célok megvalósításáért.

(18) Tagjait az Egyesület központi nyilvántartásba veszi, a központi nyilvántartást folyamatosan vezeti és megőrzi, a személyi adatokra vonatkozó jogok tiszteletben tartásával. A tagsági viszony létesítésével, nyilvántartásával és megszüntetésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) tartalmazza.

(19) Az egyesületi tagság megszűnik:
a.)
a tag halálával/megszűnésével;
b.)
 a tag kilépésével, amennyiben ezt a szándékát írásban eljuttatja az Országos Elnökséghez;
c.)
 kizárással, amennyiben az Országos Elnökség ilyen értelmű határozatot hoz. A tag kizárását az Egyesület szervezetei és Etikai Bizottsága kezdeményezheti. Kizárható az a tag aki/amely magatartásával, tevékenységével a GTE céljának megvalósulását, jó hírnevét veszélyezteti. A kizáró határozatot az Országos Elnökség az Egyesület lapjában nyilvánosságra hozhatja;
d.)
 törléssel, amennyiben a tag tagdíjfizetésének egy éven túl nem tesz eleget. Ilyen esetben a törlés kötelező és nem igényel az Egyesület szervezeteitől és az Országos Elnökségtől értesítést illetve döntést;
e.)
 támogató tag esetén a megállapodás írásos felmondásával, amit az Országos Elnökséghez kell benyújtani, vagy a vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az Országos Elnökség által kimondott törléssel.

(20) A tiszteletbeli tag cím csak a tag kizárásával vonható vissza, illetve a törléssel automatikusan megszűnik. Külföldi állampolgárnak adományozott tiszteletbeli tagság nem vonható vissza.

(21) Az egyesületi rendes tagok jogai:
a.)
 a tag részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein, Küldöttközgyűlésen;
b.)
 választhat és választható az Egyesület vezető tisztségviselői és szervezeteinek vezetőségét illetően;
c.)
 szavazati joga van és ezzel élhet az Egyesület és szervezeteinek döntéshozatalában;
d.)
 megválaszthatja, hogy mely szervezet(ek)ben kíván dolgozni, menet közben - a (24)-ban rögzített tagdíj feltételeknek eleget téve - változtathatja szervezetét. Részt vehet a maga választotta szervezet tevékenységében, részesülhet annak előnyéből, kedvezményéből.
e.)
 egyesületi kitüntetésben részesülhet;
f.)
 az Egyesület által szervezett rendezvényeken - ha a rendezőbizottság ennél kedvezőbben nem rendelkezik - legalább 15%-os eseti kedvezményt kap a részvételi költség szervezési díj tételének befizetéséből.
g.)
részt vehet az Egyesület vállalkozói tevékenységeiben ( tanfolyamokon oktathat, rendezvényeket szervezhet, stb.) és munkájával arányos anyagi ellenszolgáltatásban részesülhet;
h.)
 jogosult megismerni az Országos Elnökség határozatait és állásfoglalásait;
i.)
 jogorvoslat, felülvizsgálat kérése az Országos Elnökségtől minden őt hátrányosan érintő alacsonyabb szintű egyesületi döntés ügyében;
j.)
 térítésmentesen megkapja a GÉPIPAR-t, az Egyesület központi lapját;
k.)
 kérheti az Egyesület támogatásában más szakmai, társadalmi kitüntetés elnyeréséhez;
l.)
 az Egyesület szellemi és anyagi támogatását külföldi konferenciákon, tanulmányutakon való részvételhez, ösztöndíjak elnyeréséhez;
m.)
az Egyesület szakmai - tudományos véleményét, bírálatát, állásfoglalását, illetve szakmai viták szervezését, hazai tudományos fokozat, vagy az euromérnöki (Eur. Ing.) diploma elnyeréséhez;
n.)
 a GTE szakértői, szaktanácsadói, tanácsosi, oktatói, minősítését és nyilvántartásba vételét, illetve ennek alapján részt vehet az Egyesület szakértői- és oktatási tevékenységében;
o.)
 kérésére az Egyesület éves kedvezményes belépési lehetőséget biztosít az Országos Műszaki Könyvtárba, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába és a Magyar Szabványügyi Testület könyvtárába.
  A jogok gyakorlásának módját és adminisztrációs feltételeit az SzMSz tartalmazza.

(22) A támogató tagok jogait és kötelezettségeit az írásos megállapodásban kell rögzíteni az alapszabállyal összhangban. A támogató taggal kötendo megállapodásnak része kell legyen az anyagi támogatás mértéke, módja is. Kétféle támogatási mód lehetséges:
a.)
 az Egyesület kiemelkedően közhasznú tevékenységéhez való hozzájárulás a közhasznú célokkal való egyetértés alapján;
b )
 az Egyesület egyéb, a támogató érdekében is végzett tevékenységeihez való hozzájárulás.

(23) Az egyesületi (rendes) tagok kötelezettségei:
a.)
 az Alapszabály betartása;
b.)
 az Országos Elnökség személyére vonatkozó határozatainak elfogadása;
c.)
 az Országos Elnökség őt érintő állásfoglalásainak legjobb tudása szerinti elvégzése, teljesítése;
e.)
 az SzMSz, és a benne foglalt ügyrendek szabályzatok betartása;
f.)
 a tagdíj minden évben március 31-i határidőre egyösszegben történő befizetése;
g.)
 aktív részvétel az egyesületi célok eléréséért az egyesületi tevékenységi körök keretében;
h.)
 az elvállalt munka, feladat legjobb tudással történő elvégzése.

(24) A támogató és a tiszteletbeli tagok jogaira és kötelességeire a rendes tagok jogai és kötelességei vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy tisztségre nem választhatnak és nem választhatók, valamint a küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
A külföldi tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, de nem is vonatkoznak rá a (21) és (23) pontokban rögzített jogok és kötelességek.

(25) A tagdíj kategóriákat és azok mértékét csak a Küldöttközgyűlés állapíthatja meg és módosíthatja (lásd: (41) paragrafus e.) pontja). Nem számít módosításnak és ezért az Országos Elnökség határozatával végrehajtható évenként a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos évi inflációs rátájának figyelembe vételével a megfelelő korrekció. Ha 3 évig nem történt ilyen korrekció, akkor ismét csak Küldöttközgyűlési határozattal módosítható a tagíj.

IV. SZERVEZETEK ÉS MŰKÖDÉSÜK
(26) Az Egyesület szakmai tevékenységét szakági vagy területi szervezetekbe tömörült tagságával, illetve alkalmazottaival végzi. Az alábbi szervezetek muködtethetők az Egyesületen belül:
a.)
Szakosztály, amely szakági alapon, önszerveződés útján létrehozott állandó szervezet, választott vezetőséggel.
b.)
 Területi szervezet, amely területi-földrajzi alapon, önszerveződés útján létrehozott állandó szervezet választott vezetőséggel.
c.)
Fórum, amely a tagok életkori jellemzői alapján (Ifjúsági, nyugdíjas) önszerveződés útján létrehozott állandó szervezet, választott vezetőséggel.
d.)
 Klub, bizottság, olyan időszakos, vagy meghatározott feladatra, illetve céllal, az Országos Elnökség által létrehozott szervezet, amelynek vezetőit is az Elnökség kéri fel, nevezi ki, hívja vissza és működésének rendjét is az Országos Elnökség határozza meg, illetve hagyja jóvá.
e)
 A szervezetek nem önálló jogi személyek.

(27) Az önszerveződéssel létrejövő szervezetek - lásd (26 ) a.), b.) és c.) pontjait - létrehozásának
és fenntartásának feltételei:
a.)
legalább 10 aktív, a ( 24 ) szerint tagdíjfizető rendes tag nyilatkozata a szervezethez tartozásról. A továbbiakban ők a szervezet tagjai.
b.)
 szabályosan megválasztott vezetősége van;
c.)
 írásban benyújtott éves munkaprogram, amely évente legalább egy ülést illetve szakmai rendezvényt, megmozdulást tartalmaz, majd év végén ennek megfelelő tömör írásos beszámoló;
d.)
a szervezet megalakulásának írásos előterjesztése az Országos Elnökség felé az Országos Titkári Tanács ((OTT) véleményével;
e.)
 a fentiek alapján az Országos Elnökség határozattal hozza létre az új szervezetet, vagy utasítja el annak létrehozását, illetve szünteti meg azokat.

(28) Az önszervezodéses szervezet - szabályosan összehívott ülésen - szótöbbséggel kimondhatja a szervezet megszunését, ezt a megszuno szervezet vezetosége írásban az Országos Elnökség tudomására kell hozza. A szervezet alapítás (és megszüntetés) adminisztratív rendjét az SzMSz tartalmazza.

(29) Az Országos Elnökség az Országos Titkári Tanács eloterjesztését figyelembe véve, évente egyszer áttekinti a szervezetek muködését, helyzetét és a (27)-ben rögzített szempontok alapján, szükség esetén dönt a szervezetek feloszlatásáról és megszüntetésérol. Ezen döntés ellen a szervezet vezetosége, szabályosan meghozott határozat alapján az Országos Elnökségen keresztül a Küldöttközgyűléshez 30 napon belül fellebbezhet. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(30) A szervezetek saját hatáskörükben létrehozhatnak munka- vagy szakbizottságokat adott feladat elvégzésére. Ezen bizottságok vezetoi lehetnek a bizottság tagjai által választottak, vagy a létrehozó szervezet vezetosége által felkért, kinevezett személyek. A bizottságok tevékenységéért , muködéséért a létrehozó szervezet vezetosége felelos, a bizottság annak a vezetoségnek számol be tevékenységérol, amelyik létrehozta. A szervezet vezetosége saját hatáskörében dönt a bizottság megszüntetésérol. Ezekre vonatkozó ügyviteli kérdéseket az SzMSz rögzíti.

(31) Az Egyesület bármely önszerveződéssel létrejött szervezete csak az Országos Elnökség határozatával, a határozatban rögzített feltételekkel:
a.)
csatlakozhat külföldi vagy hazai szövetségekhez, szakmai szervezetekhez, egyesülésekhez;
b.)
 vehet részt más jogi személlyel közös vállalkozásban;
c.)
 adhat egyesületi szintu szakvéleményt, állásfoglalást, vagy kezdeményezhet lépéseket állami, hatósági, közigazgatási szervezetek felé;
d.)
 tehet pénzügyi, gazdasági következményekkel járó nyilatkozatot, vállalást.

(32) Az önszerveződéses szervezetek működésének, tevékenységének alapelvei:
a.)
 az egyesületi normák és célok elfogadása;
b.)
 az önálló pénzügyi, gazdasági kötelezettségvállalás tilalma;
c.)
 a feladatvállalás önkéntessége;
d.)
a szabad véleményalkotás és véleménynyilvánítás;
e.)
 a többségi akarat érvényesülése;
f.)
 az össz-egyesületi érdek kifejeződése, érvényre juttatása;
g.)

négy évre választott vezetőséggel működnek, a vezetőség tagjai korlátlanul; újraválaszthatók;
h.)
 a vezetőség elnökét, titkárát a szervezet közgyűlési küldötteit a tagság közvetlenül, szótöbbséggel választja.

(33) A testületi szervezetek döntéshozatalánál az alábbi elveket kell érvényesíteni:
a.)
az összes érintettet (tag, vezetőségi tag) értesítése a döntéshozó összejövetelről, legalább 8 nappal korábban. Az ülést az elnök hívja össze évente legalább egyszer írásban a napirend közlésével;
b.)
 az ülés döntésképes, ha az érintett szavazati jogú tagok több mint 50%-a jelen van. A döntés meghozatala a meghívóban előre jelzett későbbi időpontban a résztvevők számától függetlenül lehetséges az eredeti napirendben feltüntetett kérdésekben;
c.)
 az ülések, összejövetelek nyilvánosak, de a döntéshozatalban csak az arra jogosultak vehetnek részt. Az elnök a résztvevok 1/3-ának kérésére zárt ülést rendelhet el, a zárt ülésen csak az adott testület tagjai lehetnek jelen;
d.)
 döntés általában nyílt szavazással, szótöbbséggel hozható, szavazategyenlőség esetén a levezető elnök dönt. Személyi kérdésekben a szavazás titkos. Ilyenkor szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, ameddig döntés nem születik;
e.)
 a döntéseket, azok körülményeit írásban kell rögzíteni és ezeket meg kell őrizni;
f.)
 a döntések ellen fellebbezés lehetséges a kézhezvételtől számított 30 napon belül. A fellebbezést a döntéshozón keresztül kell a fellebbviteli szintre eljuttatni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van. Személyes sérelem esetén a sértett személy fellebbezhet, testületi sérelem esetén a testület csak az Alapszabály és az SzMSz szerint meghozott döntés alapján nyújthatja be fellebbezését.
A fentiek adminisztratív rendjét az SzMSz rögzíti. A szervezetek (illetve azok vezetőségei) muködésüket saját ügyrendben szabályozhatják. Ezek az ügyrendek azonban nem lehetnek ellentétben az Alapszabállyal és az SzMSz-szel, továbbá egy hatályos példányukat az Ügyvezető Titkárságon letétbe kell helyezni.

(34) Az Egyesület ügyvezeto szervezettel rendelkezik. Az Ügyvezeto Titkárság az Egyesület adminisztrációját végzi, vállalkozásait szervezi, az Országos Elnökség által kinevezett vezeto (ügyvezeto igazgató) irányítja munkáját.

(35) Az Ügyvezeto Titkárság muködéséért, rendjéért az ügyvezeto igazgató felel. A ügyvezeto igazgatót az Országos Elnökség nevezi ki, menti fel határozattal. A vele kötendo munkaszerzodést az Országos Elnökség hagyja jóvá, illetve módosíthatja. A napi gyakorlatban a munkajogi kapcsolatot, a felügyeleti jogot az Országos Elnökség nevében az elnök gyakorolja fölötte.

(36) Az ügyvezető igazgató legfontosabb feladatai, különös felelőssége az Egyesület tevékenységének egészét tekintve:
a.)
 a törvényesség biztosítása a pénzügyek, számlarend területén;
b.)
 a törvényesség biztosítása az Egyesület vállalkozásainál;
c.)
 az Egyesület dokumentumainak archiválása törvényesen, rendben;
d.)
 az SzMSz keretében a gazdálkodás, pénzkezelés, vállalkozás és a Titkárság muködésére vonatkozó ügyrendek kidolgozása és az Országos Elnökség elé való terjesztése jóváhagyásra;
e.)
 munkáltatói jogkör gyakorlása az Ügyvezető Titkárság alkalmazottai fölött;
f.)
 napi ügyek irányítása, intézése;
g.)
 éves előirányzat elkészítése, az éves mérleg elkészítése és jóváhagyásra az Országos Elnökség elé terjesztése;
h.)
 közhasznúsági jelentések elkészítése.

(37) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; befektetési tevékenységet nem folytat.

(38) A kiemelten közhasznú szervezetként való muködés legfontosabb feltételei a következők. Az Egyesület:
a.)
 a határozatok tárát vezeti, amelybol a Küldöttközgyűlés és az Országos Elnökség és a FEB döntései (azok időpontja, tartalma, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya, ha lehetséges a személye) megállapítható
b.)
 a fenti döntéseket 30 napon belül írásban, igazolható módon az érintettek tudomására hozza.
c.)
muködésével kapcsolatban keletkezett irataiba az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett, írásban bejelentett kérelme esetén, 8 nappal előre egyeztetett időben bárki betekinthet.
d.)
rendszeresen beszámol az Egyesület központi lapjában, a GÉPIPAR-ban a vezető testületek munkájáról, döntéseiről, a közhasznú tevékenységeiről, évente összefoglaló közhasznúsági jelentést készít és hoz nyilvánosságra;
e.)
közhasznú tevékenységének eredményeit, közhasznú szolgáltatásait nem egyesületi tag is igénybe veheti;
f.)
 az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt céljainak elérésére fordítja;
g.)
 az Egyesület választott országos vezetőinek, támogatóinak, ezek hozzátartozóinak - bárki más által igénybe vehető juttatások, szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatást nem szolgáltat;
h.)
az Egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki beletekinthet, illetve abból saját költségére másolatot kérhet;
i)
A GTE muködésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről a GÉPIPAR-ban tájékoztatja a nyilvánosságot;
j)
A GTE tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a GÉPIPAR-ban nyilvánosságra hozza.

V. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS

(39) Az egyesület vezető testületei: a Küldöttközgyűlés, az Országos Elnökség, a Felügyelő Bizottság (FEB).

(40) Az Egyesület legfontosabb, legfelső döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés. Döntéseit határozatok formájában hozza, amelyet 30 napon belül bíróságon bármely érintett megtámadhat.

(41) A Küldöttközgyűlés hatáskörébe vonhat bármilyen egyesületi kérdést, de kizárólagos hatáskörébe az alábbiak taroznak:
a.)
 az Alapszabály megállapítása, módosítása;
b.)
 a vezető tisztségviselők és vezető testületek tagjainak és póttagjainak megválasztása és visszahívása;
c.)
 az Országos Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság éves beszámolóinak és a Mandátumvizsgáló Bizottság jelentésének elfogadása;
d.)
 a közhasznúsági jelentés és az éves költségvetési előirányzat elfogadása;
e.)
a tagdíjak megállapítása;
f.)
 a tiszteletbeli elnöki cím és az örökös tiszteletbeli elnöki cím adományozása;
g.)
 az Egyesület más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülésének, szövetségekbe való be-illetve kilépésének kimondása, meghatározása;
h.)
 a gazdálkodásról szóló mérlegbeszámoló jóváhagyása;
i.)
 az Egyesület feloszlásának kimondása;
j.)
 döntés az Országos Elnökség határozatai ellen történő fellebbezések ügyében

(42) A Küldöttközgyűlés munkájának alapelvei:
a.)
a küldötteket a napirenddel együtt a Küldöttközgyűlés napja előtt legalább 15 nappal korábban írásban kell meghívni;
b.)
 a Küldöttközgyűlés írásos beszámolóit a GÉPIPAR-ban közzé kell tenni, illetve a meghívóval együtt 15 nappal korábban minden küldötthöz el kell juttatni;
c.)
a Küdöttközgyulés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele megjelenik azon. Határozatképtelenség esetére a meghívó tartalmazhatja az újbóli összehívás időpontját változatlan napirenddel. Újbóli összehívásnál a megjelent küldöttek létszámától függetlenül határozatképes a Küldöttközgyűlés.
d.)
 a Küldöttközgyűlés nyilvános, a részvétel feltételeit a (43) pont rögzíti;
e.)
 a Küldöttközgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök dönt;
f.)
 a küldöttek 1/3-ának kérésére az elnök zárt ülést illetve titkos szavazást rendelhet el, ezen csak a küldöttek vehetnek részt. Titkos szavazás során szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, ameddig döntés nem születik;
g.)
 a tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. Szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, ameddig döntés nem születik;
h.)
 a Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, határozatait nyilvánossá kell tenni.

(43) A Küldöttközgyűlés nyilvános, amelyen részt vehet:
a.)
minden egyesületi tag, valamint meghívott megfigyelőként (érvényes tagsági igazolvánnyal, illetve meghívóval), hozzászólási joggal;
b.)
 minden vezető tisztségviselő - ha nem küldött - tanácskozási joggal;
c.)
 minden küldött tanácskozási- és szavazati joggal;
d.)
 bárki érdeklodő, megfigyelőként.

(44) A Küldöttközgyűlést - ezt legalább 15 nappal megelőzően és a napirend közlésével - az Országos Elnökség által meghatározott időpontra és napirenddel az elnök hívja össze és felel azért, hogy a Küldöttközgyűlés az Alapszabályban meghatározottak szerint rendezzék meg. Évente legalább egyszer évi rendes Küldöttközgyűlést kell összehívni. Küldöttközgyűlést kell összehívni, ha azt meghatározott témakör(ök)ben a tagság vagy a küldöttek 30%-a, vagy legalább öt szervezet - vezetőségi határozatban - írásban kéri az Országos Elnökségtől.

(45) Küldött csak az Egyesület rendes tagja lehet. Minden létező, az Országos Elnökség által jóváhagyott, önszerveződéssel létrejött szervezet - lásd: ( 26 ) a.); b.); és c.) pontjait - saját közgyűlésen választhat egy küldöttet a küldöttközgyűlésre. Azok a fenti szervezetek, amelyek taglétszáma a Küldöttközgyőlést megelőző évben meghaladja:
  - a 60 főt, további 1 küldöttel, tehát összesen 2 fővel;
- a 110 főt, további 2 küldöttel, tehát összesen 3 fővel;
- a 160 főt, további 3 küldöttel, tehát összesen 4 fővel;
- és 210 fő felett minden további 50 fonél újabb 1 fővel növelt küldött létszámmal
vehetnek részt a Küldöttközgyűlésen.

(46) A küldött választásával -küldésével, -nyilvántartásával, a Küldöttközgyűlés megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos rendet az SzMSz tartalmazza.

VI. ORSZÁGOS ELNÖKSÉG
(47) Az Országos Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.

(48) Az Országos Elnökség tagjai: az elnök, a főtitkár, és a Küldöttközgyűlés által választott 12 elnökségi tag.

(49) Ha valamelyik elnökségi tag lemond, vagy hat hónapnál hosszabb időre kiesik az Országos Elnökség munkájából, akkor a helyére az első helyen álló elnökségi póttag lép. A póttag elnökségi tagsági jogviszonya ekkor lép életbe. Ennek lebonyolítási módját az SzMSz rögzíti.

(50) Az Országos Elnökség minden olyan kérdésben dönt, amely nem tartozik a Küldöttközgyűlés
hatáskörébe. Az Országos Elnökség kiemelt feladat és felelosségi körei az alábbiak:
a.)

tagfelvételi kérelmek elfogadása, kizárási határozatok hozása;
b.)

szerveztek létrehozása és megszüntetése;
c.)

döntés a területi és szakmai szervezetek elleni fellebbezési ügyekben,

d.)

döntés az Egyesület tevékenységének, muködésének általános alapveto fontosságú kérdéseiben;
e.)
egyesületi programok, akciók céljainak meghatározása;
f.)
 az egyesületi sajtó felügyelete, főszerkesztők, szerkesztőbizottságok kinevezése és visszahívása;
g.)
az Egyesület külső kapcsolatrendszerének meghatározása, a kapcsolatok irányítása;
h.)
Küldöttközgyűlések összehívásának előkészítése, napirendjének meghatározása, dokumentumainak véleményezése;
i.)
kinevezi vagy felmenti az ügyvezető igazgatót, jóváhagyja a vele kötendő munkaszerződést, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
j.)
kidolgozza, jóváhagyja, módosítja az SzMSz-t, jóváhagyja az SzMSz keretében megfogalmazott szervezeti, testületi és muködési ügyrendeket, így saját ügyrendjét is.
(Ez alól kivétel a FEB és az MVB, amelyek maguk hozzák létre és hagyják jóvá ügyrendjüket.)
k.)
 kinevezi, illetve felmenti a Díjbizottság tagjait és elnökét, jóváhagyja az alelnökök által létrehozott bizottságokat és azok összetételét;
l.)
 a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt egyesületi kitüntetések, díjak és címek alapítása és adományozása a Díjbizottság előterjesztésének figyelembevételével;
m.)
 alapítvány létrehozása, alapítványhoz való csatlakozás eldöntése;
n.)
vállalkozások alapítása, vállalkozásba történő beszállás (kiszállás) eldöntése;
o.)
 az egyesületi gazdálkodás nagy fontosságú, általános problémáinak kezelése, alapvető gazdálkodási döntések meghozása;
p.)
 az Országos Titkári Tanács javaslatainak, véleményének megtárgyalása, az OTT-től vélemény, állásfoglalás kérése az egyesületi programok kidolgozásához;
q.)
 gazdálkodás az Egyesület vagyonával.

(51) Az Országos Elnökség működésének alapelvei:
a.) Az Országos Elnökség üléseit az elnök hívja össze, általában havonta, de legalább negyedévenkénti gyakorisággal, írásban a napirend közlésével.
b.) Az Országos Elnökség ülése határozatképes, ha azon tagjainak több, mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ismételten összehívott Országos Elnökségi ülés az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben erről az eredeti meghívóban tájékoztatták az Országos Elnökségi tagokat.
c.) Az Országos Elnökség határozatait, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
d.) Személyi kérdésekben titkos szavazással dönt.
e.) Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazás esetén, amennyiben szavazategyenlőség áll fenn, addig kell ismételni a szavazást, ameddig döntés nem születik.
f.) Az Országos Elnökség ülései nyilvánosak

VII. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

(52) A Felügyelő Bizottság (FEB) felügyeli és ellenőrzi az egész Egyesület jogszabályok, Alapszabály és SZMSZ szerinti működését és gazdálkodását és erről a Küldöttközgyűlésnek beszámol, csak annak tartozik felelősséggel. Minden szervezet, testület ülésén képviseltetheti magát tanácskozási joggal, minden szervezettől, testülettől, tagtól kérhet információt az egyesületi tevékenységgel kapcsolatban.

(53) A Felügyelő Bizottság 5 tagból áll, elnökét maga választja meg tagjai sorából, ügyrendjét maga határozza meg. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az, aki tagja az Országos Elnökségnek, aki az Egyesülettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy aki az Egyesület cél szerinti juttatásában részesül (illetve ilyen személyeknek közvetlen hozzátartozója). Ha a FEB tagjai közül valaki hat hónapnál hosszabb időre kiválik a munkából, akkor őt póttagként kell nyilvántartani a helyére a soron következő póttagot kell behívni, akinek ekkor keletkezik a FEB tagsági joga. Ezt az aktust írásban dokumentálni kell s a következő Küldöttközgyűlésen be kell számolni róla.

(54) Minden rendes tag, szervezet, vezető testület (az utóbbiak hivatalos és szabályos szervezeti, illetve testületi döntés formájában) fordulhat a FEB-hez, kérheti az általa törvénytelennek, szabálytalannak, az Egyesület hírnevére, jövőjére döntő mértékben negatívan ható ügynek a kivizsgálását. A FEB maga dönti el, hogy a vizsgálatot elvégzi-e. Elvégzett vizsgálata eredményéről a FEB tájékoztatja az ügyben érintett személyeket, szervezeteket, testületeket valamint az Országos Elnökséget, majd a következő Küldöttközgyűlést. Ha intézkedésre van szükség a törvénytelenség, szabálytalanság, etikátlanság megszüntetésére, annak tartalmát és módját pontosan meghatározza.

(55) A FEB hatáskörére egyebekben a 1997:CLVI. tv. 11. §-a az irányadó. A FEB működésére az OE működésének a szabályai - lásd.:(52) - az irányadók.

(56) Az Egyesület vezető testületei és tisztségviselői - akiket a Küldöttközgyűlés választ meg - a következők:
a)
 az Egyesület elnöke;
b)
az Egyesület főtitkára;
c)
az Országos Elnökség tagjai (12 fő) és póttagjai (3 fő);
d)
a Felügyelő Bizottság tagjai (5 fő) és póttagjai (2 fő);
e)
 az Etikai Bizottság (EB) tagjai (5 fő) és póttagjai (2 fő);
f)
 a Mandátumvizsgáló Bizottság (5 fő) és póttagjai (2 fő);
g)
 a Jelölő Bizottság tagjai (5 fő) és póttagjai (2 fő).

(57) A vezető tisztségviselők mandátuma 4 évre szól, amely még további egy alkalomra meghosszabbítható. Elnököt és főtitkárt egymáshoz képest 2 év eltolással kell választani. Az Országos Elnökség felét az elnökkel, felét a főtitkárral együtt kell választani. A leköszönő tisztségviselő reszortját 30 napon belül át kell adni az újonnan megválasztott tisztségviselőnek


(58) A vezető tisztségviselők ki- és megválasztásánál és az általuk hozandó határozatoknál figyelembe kell venni az 1997. évi CLVI. törvény 8.§ (1) és (2) bekezdésben és a 9.§ (1) és (2). bekezdésében, valamint az 1989. évi II. tv. 8. §-ban írott összeférhetetlenségi szabályokat.

(59) Az Országos Elnökség egyes tagjait az Elnök javaslatára, bizonyos szakterületek irányításával és felügyeletével lehet megbízni. A Küldöttközgyűlés hosszú távú, állandó, legalább - az adott választási ciklusra szóló megbízást adhat. Az Országos Elnökség rövidebb távú, ideiglenes megbízásokra kér fel. Az így megbízott elnökségi tagokat az alelnöki cím (például: technikai alelnök, tudományos alelnök, ifjúsági alelnök, stb.) illeti meg. Az alelnökök az Országos Elnökség jóváhagyásával bizottságokat hozhatnak létre és működtethetnek.

(60) Az Egyesület elnökének feladat- és felelosségi körei:
a.)
 az elnök képviseli, jegyzi az Egyesületet, a GTE nevében kötelezettségeket vállalhat és jogokat szerezhet;
b.)
 az Országos Elnökség döntése alapján összehívja a Küldöttközgyűlést és felelős annak Alapszabály szerinti lebonyolításáért. Ő készíti el a közgyűlési beszámolót.
c.)
 előkészíti és összehívja az Országos Elnökség üléseit, elnököl azokon és felelős az Országos Elnökség Alapszabálynak és ügyrendjének megfelelő működéséért;
d.)
 ellenőrzi a küldöttközgyűlési határozatok, az elnökségi döntések betartását, megvalósulását;
e.)
 az Országos Elnökség felhatalmazása alapján gyakorolhatja a munkáltatói jogkört az ügyvezető igazgató fölött;
f.)
 felelős az Egyesület törvényes és Alapszabály szerinti működéséért.

(61) Az Elnök - esetenként, rövid ideig tartó akadályoztatás esetén - részleges, vagy teljes jogkörét az Országos Elnökség valamelyik tagjára átruházhatja. Tartós kiesése esetén a következő Küldöttközgyűlésig az Országos Elnökség ügyvezető elnököt választ saját soraiból.

(62) A főtitkár az Országos Elnökség kiemelt pozícióban lévő, kiemelt és állandó feladatkörrel megbízott tagja. Az Egyesület főtitkárának feladat- és felelősségi körei:
a.)
 a főtitkár az elnök állandó helyettese;
b.)
 felelős az egyesület társadalmi működéséért és a működés feltételeinek megteremtéséért;
c.)
 előkészíti és összehívja az Országos Titkári Tanács üléseit és felelős annak Alapszabály és saját ügyrendje szerinti működéséért;
d.)
 kifelé képviseli az Egyesületet, intézkedési jogkörrel rendelkezik;
e.)
 operatívan szervezi, irányítja és ellenőrzi az Egyesület önszerveződéssel létrejött szervezeteinek szakmai tevékenységét;
f.)
 felelős a fenti szervezetek nyilvántartásáért, éves beszámolóik és programjaik értékeléséért;

IX. AZ EGYESÜLET ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ TESTÜLETEI

(63) Az Egyesület további országos hatáskörű testületei a következők:
a.)
 Etikai Bizottság (EB);
b.)
 Mandátumvizsgáló Bizottság (MVB);
c.)
 Jelölő Bizottság (JB);
d.)
 Országos Titkári Tanács (OTT);

(64) Az Etikai Bizottság 5 főből áll. Az Etikai Bizottság vizsgálatot folytat a tagok, a szervezetek, az Országos Elnökség, a Felügyelő Bizottság kezdeményezésére fegyelmi, etikai, magatartási eljárási kérdésekben, az Alapszabály az SzMSz, illetve a hozzá tartozó etikai és magatartási szabályzatok betartása tekintetében. Ezek sérelme esetén eljár, határozatot hoz és a következő Küldöttközgyűlés elé terjeszti. Állásfoglalásáról soron kívül felhívja írásban az Országos Elnökséget a szükséges intézkedések megtételére. Tevékenységéről a Küldöttközgyűlésnek beszámol. Ügyrendjét maga határozza meg, eljárási rendjét az Országos Elnökség elé terjeszti jóváhagyásra. Az Etikai Bizottság maga választja meg elnökét tagjai sorából. Ha tagjai közül valaki hat hónapnál hosszabb időre kiesik a munkából, a helyére az első helyen álló póttagot kell behívni, akinek ekkor keletkezik EB tagsági joga. Ezt az aktust írásban dokumentálni kell és a következő Küldöttközgyűlésen be kell számolni róla.

(65) A Mandátumvizsgáló Bizottság 5 főből áll. A Mandátumvizsgáló Bizottság elnökét maga választja meg tagjai közül. Ügyrendjét - amely az SzMSz része - maga határozza meg, módosítja. Csak a Küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel, megbízatása négy évre, illetve a következő bizottság megválasztásáig szól. Ha tagjai közül valaki hat hónapnál hosszabb időre kiesik, akkor helyére az első helyen álló póttag lép. Ezt írásban is dokumentálni kell és a következő Küldöttközgyűlésen bejelenteni. Az MVB feladatai és felelősségi köre:
a.)
bármely küldött, illetve önszerveződéses szervezet választott vezetőségénél a legitimitás felügyelete;
b.)
a tagnyilvántartás, a szervezetek nyilvántartásának, legitimitásának ellenőrzése;
c.)
 a Küldöttközgyűlés küldötteinek ellenőrzése, mandátum vizsgálata.

(66) A Jelölő Bizottság 5 főből áll. A Jelölő Bizottság elnökét, tagjait és póttagjait a Küldöttközgyűlés választja meg és menti fel. A kinevezés négy évre, illetve a következő bizottság megválasztásáig szól és tetszés szerint meghosszabbítható. A JB egy tagjának hat hónapnál hosszabb idejű kiválása esetén a soron következő póttagot kell behívni, akinek ekkor keletkezik a JB tagsági joga és ezt írásban is dokumentálni kell, illetve a következő Küldöttközgyűlésen be kell számolni róla. A JB feladata az esedékes tisztújítások (vezető tisztségviselők megválasztása) előkészítése, a jelölőlisták összeállítása a tagság véleményének, javaslatainak figyelembevételével. A JB-nek nem lehet tagja vezető tisztségviselő, és tagjai nem jelölhetők vezető tisztségviselőnek.

(67) Az Országos Titkári Tanács az önszervezodéses szervezetek választott titkáraiból áll. Vezetoje a fotitkár. Létszámának 30%-áig a testület OTT-taggá választhat olyan egyesületi tagokat, akik aktivitásukkal, egyesületi és szakmai ismereteikkel, kapcsolataikkal segíteni tudják az OTT munkáját. Az ilyen beválasztás a következo tisztújításig (a szervezeti titkárok újjá választásáig) szól. Az OTT feladatköre:
a.)
 szervezi, összehangolja a szerveztek szakmai tevékenységét;
b.)
 mozgósít az Országos Elnökség által meghirdetett programokra;
c.)
 javaslatokat, ajánlásokat dolgoz ki az Egyesület működésével, programjával kapcsolatban az Országos Elnökség számára;
d.)
 kidogozza saját ügyrendjét az Alapszabály és az SzMSz keretében és azt jóváhagyásra az Országos Elnökség elé terjeszti;
e.)
 működteti, kiadja a Titkári Tájékoztatót
f.)
 gondoskodik a tagság informálásáról a GÉPIPAR-on keresztül a szakmai programok, az egyesületi, szakmai tevékenység helyzetéről;
g)
 javaslatot tesz a Jelölő Bizottságra;
h)
 szervezi és mozgósítja a tagságot az Egyesület vállalkozásaihoz;
i)
 az Országos Elnökség számára évente egyszer áttekinti a szerveztek muködését, helyzetét a (29)-ban rögzített szempontok alapján, és szükség esetén javaslatot tesz a szervezetek feloszlatásáról és megszüntetéséről;
j)
 a főtitkár javaslatára főtitkár helyetteseket választ soraiból.

X. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(68) Az Alapszabályt az Egyesület 1990. évi XXII. Küldöttközgyűlése fogadta el 1990. június 2-án és elfogadásakor lépett hatályba. Az Alapszabályt az alábbi közgyűlések módosították:
  -a XXIV. Küldöttközgyűlés 1994. december 13-án;
-a XXV. Küldöttközgyűlés 1995. november 25-én;
-a XXVI. Küldöttközgyűlés 1997. január 25-én;
-a XXVII. Küldöttközgyűlés 1998. január 24-én;
-a XXVIII. Küldöttközgyűlés 1998. május 8-án, és
-a XXIX. Küldöttközgyűlés fogadta el 1999. február 20-án,
jelen formában a GTE XXX. Küldöttközgyűlése állapította meg 1999. május 6-án.

(69) Az Alapszabály szövegét a GÉPIPAR-ban meg kell jelentetni, hatályba lépése 1999. május 6.

(70) A jelenleg muködő szervezeteknek nem kell újra megalakulniuk, de 2000. január 1-től már csak úgy létezhetnek, ha megfelelnek a (27)-ban rögzített feltételeknek, 1999. december 31-ig minden szervezetnek be kell sorolnia magát a (26)-ban felsoroltak valamelyikébe.

(71) Minden szervezetnek - az Országos Elnökség számára írásban - meg kell erősítenie az általa korábban létrehozott és jelenleg is működtetett szak- és munkabizottságokat azok vezetőivel együtt 1999. december 31-ig.

(72) A XXVII. Küldöttközgyűlésen megválasztott vezető tisztségviselők mandátuma az alábbiak szerint alakul:
a.)

az elnök (2 év) és a főtitkár (4 év) a mandátum lejártáig fennmarad;
b.)

a főtitkár-helyettesek mandátuma marad az Országos Választmány átalakulásáig Országos Titkári Tanáccsá. Akkor az OTT megerősítheti őket, vagy újakat választhat. A főtitkár-helyettes feladatkör a jövőben nem tekintendő "vezető tisztségviselőnek", de a jelenlegi főtitkár helyettesek OE-tagsága megmarad mandátumuk (4 év) lejártáig;
c.)

a két társelnöki tisztség a mandátum lejártáig megmarad. A társelnökök Országos Elnökségbeli mandátuma megmarad 4 évig, a továbbiakra az e.) pontban leírtak az irányadók;
d.)

az alelnökök megbízatása mandátumuk lejártáig (4 év) megmarad, Országos Elnökségi tagságuk is eddig az időpontig legitim. A továbbiakra az e.) pontban leírtak az irányadók;

e.)

az Országos Elnökség tagjai és megválasztott póttagjai 2 évig - az elnök mandátumának lejártáig - maradnak tisztségükben. Ekkor 6 főt közülük a Küldöttközgyűlés további 4 évre megerősít az elnök megválasztásával egyidejűleg. Újabb 2 év múlva a Közgyűlés ismét 6 főt választ a főtitkár újjáválasztásával egyidejűleg úgy, hogy a jelenlegi OE tagok még hivatalban lévő maradék része automatikusan és megkérdőjelezhetetlenül a jelölőlistára kerül. (Ez alól kivétel, ha azt az OE tag azt ellenzi.) Ugyanekkor kell megválasztani a 3 póttagot is. Addig az időpontig póttagot csak akkor kell behívni, az Országos Elnökségbe, ha annak létszáma 12 fő alá csökkenne;
f.)

az Országos Választmány 1999. május 6. után megszűnik, illetve átalakul az Alapszabály szerint Országos Titkári Tanáccsá. Ennek végrehajtásáért a főtitkár a felelős, határidő 1999. július 15.;
g.)
 a XXVII. Küldöttközgyulésen megválasztott Országos Felügyelő és Ellenorző Bizottság valamint az Országos Etikai Bizottság tagjai és póttagjai az eredeti időtartamig betöltik tisztségüket;
h.)
 a jelenleg az Országos Elnökség által felkért és a Küldöttközgyűlésen megerősített Jelölő Bizottság 4 éves mandátuma az újabb Jelölő Bizottság megválasztásáig van érvényben.

(73) Az Egyesület bármely szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki az 1997. évi CLVI. tv. 8. § (1) bekezdésében foglaltak hatálya alá tartozik.

(74) Az Egyesület megszunik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetoleg megszunésének megállapításával.

(75) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989:II. törvényben és az 1997:CLVI. törvényben megfogalmazottak az irányadók.
   

Budapest, 1999. május 6.
©GTE